Dacă este februarie, e vreme de o slănină bună, sărată, afumată, maturată bine, cu un pumn de brânza bună, o ceapă dulce și multă, multă voie bună, unde altundeva, decât la Tradiţionalul festival culinar „SLANĂFEST” de la Șamșud. Evenimentul ce a reunit peste 2.000 de participanți, a adus din nou în prim-plan bogăția gastronomiei și ospitalitatea comunității locale, confirmând că Sălajul este un loc în care tradiția și bunul-gust merg mână în mână.
Comuna Șamșud a devenit 15. Febr. 2025. capitala gastronomiei tradiționale, găzduind o nouă ediție a tradiţionalul festival culinar „SLANĂFEST ”, aflat deja la a III-a ediție. Festivalul este organizat pe Aleea beciurilor din centrul comunal, unde gazdele au pregătit vizitatorilor un adevărat festin, din care nu au lipsit slănina, cârnații, șunca afumată, prăjiturile de casă și vinul fiert. Evenimentul, ce a reunit peste 2.000 de participanți, a adus din nou în prim-plan bogăția gastronomiei și ospitalitatea comunității locale, confirmând că Sălajul este un loc în care tradiția și bunul-gust merg mână în mână.
Pe lângă slănină și alte mezeluri tradiționale, nu au lipsit nici specialități de brânză, pâine de casă sau vin produs la Șamșud, pălincă, dar și coniac de casă, produs de fermierii locali.
Sărbătoarea a fost completată de tradiționala competiția culinară a producătorilor și micilor fermieri locali, de muzică, dansuri populare și multă voie bună. Publicul prezent a putut degusta și vota cele mai gustoase preparate, iar masa festivă pregătită pentru concurenți – o atracție de neratat.
Competiția culinară s-a desfășurat pe următoarele 3 categorii:
– Specialități de slănină
– Specialități de cârnați, șunci afumate, maturate
– Specialități de mezeluri din organe de porc
Evenimentul a fost organizat de ADI Țara Silvaniei, Primăria Șamșud și instituții subordonate Consiliului Județean Sălaj.
Șamșudul nu este doar un nume pe harta viticolă a Sălajului. Este un simbol al continuității, un loc unde vița de vie își are rădăcinile adânc ancorate în istorie. Nu întâmplător, heraldica zonei înfățișează struguri, mărturie a unei îndeletniciri ce definește identitatea locală.
Slană Fest nu doar promovează vinurile locale, ci le oferă scena pe care o merită. Între miresmele de slănină afumată și pâine de casă, între vocile celor care apreciau șirurile de cârnați atârnând în pridvorul pivnițelor și a celor care alegeau, după o îndelungă chibzuință, vinul pentru dus acasă ori întrebau când e gata gulașul, savurând două-trei sarmale, după o dușcă de pălincă de prune, de mere, de pere, de cireșe ori de tescovină, festivalul devine o celebrare a identității. Aici, fiecare pahar spune o poveste, fiecare înghițitură e o călătorie prin colinele domoale ale Sălajului, unde vinul nu este doar băutură, ci o moștenire vie.
Hatalmas siker övezte az immáron már harmadik alokalommal megrendezett szilágysámsoni Szalonnafesztivált, amelyre idén több mint kétezren látogattak el. A szombati eseményről az érdeklődők elmondhatták, ételben, italban és szórakozásban nem volt hiány, a versenyre benevezett termékek pedig túlszárnyalták a tavalyiakat.
Szombaton, 2025. Február 15-én harmadik alkalommal szervezték meg a szilágysági Szilágysámson település pincesorán a lassan hagyománnyá vált szalonnafesztivált, amely óriási tömeget mozgatott meg. „Ünnepnap ez számunkra” – mondták a helybéliek, akik ezúttal is nagy szeretettel fogadták a vendégeket, akik az elmúlt években egyre gyakrabban keresik fel a községet. A településre érve a „fesztiválozók” megtapasztalhatták a kiváló szervezést, mert minden útkereszteződésnél és utcán tábla jelezte az irányt, és a helybéliek is mosolyogva mutattak a pincesor felé. A helyszínen sült szalonna illata fogadta az érdeklődőket, mintegy sugallva, hogy jó helyen járnak. Miközben a Boda&Bálint pincészetnél javában zajlott a zsűrizés, a kilátogatók megcsodálhatták a helyi termelők áruit, portékáit, és elmondhatjuk, volt bőven választék: különféle italoktól, ételektől és kézműves termékektől roskadoztak az asztalok, és sehol nem volt hiány házisertés-termékekből, mert volt, ahol még a kerítést is kolbász díszítette.
A helyi polgármester elmondta, szinte hihetetlen nagy számban érkeztek szilágysági és környéken élő érdeklődők, ami nagyrészt az előző évek sikerének köszönhető. A jó hangulatot néptánc és élő zene fokozta, a gyerekek szórakoztatásáról a helybéli fiatalok gondoskodtak. A harmadik próbálkozás bebizonyította, hogy a Szilágy megyeiek értékelik a kezdeményezést és a helybéliek áruit, hiszen megtalálható itt minden: elsősorban sertéshúsból készült termékek, szilágysámsoni bor, pálinka, és ennek a hagyománynak értéket kell teremteni. Mint mondták, a szilágysámsoni fesztivál fejlődik esemény, amelyre hatalmas tömeg látogatott el, annak ellenére, hogy előző nap még ömlött az eső. Ez mindig a kolbászt szeretők és a disznóságokat kedvelők ünnepe – fogalmazott Méhes Miklós, a Békéscsabai Kolbászklub elnökségi tagja.
A szalonna kategóriában első helyezést ért el nagyon jó pontszámmal Kürti Lehel, aki egy malaccal gazdagodott, második helyezett lett Kis-Juhász Attila, harmadik pedig Veres Gábor. Kolbász-sonka kategóriában a zilahi EMKE lett a nyerő és második helyezést ért el a sámsoni Kiss Mihály. A harmadik „egyéb” kategóriában első lett Balla Ferenc, második Király Rudolf, különdíjban részesült két csapat, a békéscsabai kolbászfesztiválos csapat és a nagyváradi D'ale Porcului csapata.
Széri József sarmasági zsűritag elmondta, három szempontból értékeltek: látvány, illat, ízvilág. Mint mesélte, bár az idén kevesebben neveztek be a versenyre, sokkal jobb és ízletesebb termékek kerültek az asztalra. Végezetül a békéscsabai zsűritagok tanácsával látta el az egybegyűlteket, mint mondta, a kolbász hazájában, Békéscsabán nagyobb hangsúlyt fektetnek a fűszerezésre, és ettől olyan ízletes a termékük. Kevesebb fokhagymát kell használni, mert ez elnyomja az ízeket, viszont bátran kell bánni a pirospaprikával, köménnyel, kakukkfűvel – fogalmazott.
Az idei szalonnafesztivál sikere már óriási tömeget megmozgat, ezért a helybéliek abban bíznak, hogy jövőre a rendezvényt még gazdagabbá és vonzóbbá tehetik.
